▲14.rész▲

Sziasztok. Hát kisebb késéssel megjött a következő rész. Most két teljesen más szemszögből. Remélem tetszeni fog!
Tina xx


*Juliette szemszöge*
Fázom,éhes vagyok, és csak azt látom, hogy a göndör reszket, és a múlt napi sebét próbálja letisztítani, sikertelenül. Oda akartam menni segíteni, de itt áll egy izom ember, és ha megmozdulok, akkor egy lövés és viszlát kegyetlen világ. Csak abban reménykedem, hogy nemsokára Felicite megtalál és ki visz innen.
-Juliete.-hangja eléggé rekedtes volt, s erőtlen.- Gyere ide.
Ránéztem arra, aki felügyelt, s nem figyelt ide. Hangtalanul felálltam, majd a göndör felé kúsztam. Rápillantottam elég csúnya sebére, ami kissé el volt fertőzve. Gondolkodás nélkül elszakítottam magamon a blúzt, majd az egyik felével letöröltem a seb körüli koszt, a másik felével pedig óvatosan bekötöttem. Halk jajdulások jöttek ki szájából , ami miatt egy kisebb mosoly bújt arcomra.
-Harry, ne mozogj. Lazán kötöttem, és nem fog sokat tartani. -suttogtam, de mit sem ért.
Hajamnál fogva húzott hátra, s egy erős mozdulattal a falhoz csapott. Kezem nagyon fájt, s egyből oda kaptam. Nagyon fájt, az is lehet , hogy eltört. Most nem az izom ember volt, hanem valaki más. Egy olyan személy, akiben régen nagyon is megbíztam.
-Tom, mit akarsz még? Tönkretetted mindenki életét, Chaty-val az élen. Nem elég neked, hogy itt éheztetsz? -üvöltöttem. Rossz döntés volt.
Kezével megragadta torkom, s szorítani kezdte, majd feljebb s feljebb emelt. Már vele párhuzamosan tartott. Éreztem, ahogy erőm fogyni kezd, s alig kapok levegőt.
-Itt én parancsolok drága. Ha nem akarsz halott lenni, akkor befogod a kicsi szádat, s engedelmeskedsz nekem. Világos?
Aprókat bólintottam, mire elengedett. Torkomhoz kaptam, s óvatosan dörzsölni kezdtem, hogy a fájdalom enyhüljön. Keze nyomát még mindig éreztem torkomon, s valószínű hogy  be fog kékülni.
Hatalmasakat ásítottam, ami miatt úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni. A  takarónak sem nevezhető anyag darabot magamra terítettem, majd hagytam, hogy átmenjek egy szebb, s jobb világba.

*Harry Szemszöge*
Sosem hittem volna, hogy ide kerülök. Egy hónapja még egy koncertet énekeltem végig, erre fel most itt gubbasztok,hatalmas sebbel a térdemen, egy koszos teremben, jobban mondva zárdában . Szerencsém van Juliette-el, aki segített bekötni a sebem. Bár ne lenne itt az a Tom, ha ő nem lenne, akkor kicsit kulturáltabb helyen tartózkodnánk. Láttam ahogyan July-t a falhoz taszította... Ez nem ember! Ez egy állat! Így nem lehet bánni egy lánnyal.. Én.. sokkal gyengédebben bánnék vel... jó , oké, most nem kell fantáziálnom, Harry állj le!
Szóval, itt gubbasztok, amikor bejött Tom. Rápillantott az épp alvó Juliettre, egy elég perverz vigyorral. Hé az én nézésem ember! Mindegy...
Felkapta az ölébe , s magával vitte. Mire készülhet.. Csak nem... Nem Nem lehet! Oké , oké megértem, hogy bosszút akar állni Felicite-n, de azért ennyire..


*Felicite szemszöge*
Csengettem. Reszkettem. Mindent csináltam, csak épp az önbizalmamat nem kerestem meg. Pillangók repkedtek a gyomromban, s azt hittem, hogy mindjárt összeesek. Niallre pillantottam, aki ugyanúgy állt mellettem, ahogyan én mellette: reszketett, s azt sem tudta, hogy mit csináljon, ha véletlenül Liam nyit ajtót. Szerencsénkre Danielle volt. Szorosan magamhoz öleltem, aki ugyanúgy tett. Körbenézett, hogy véletlenül sem látta meg senki, majd gyorsan bezavart. Elmagyaráztuk neki a kis tervünket, melybe bele is egyezett. Elszállásolt engem az egyik emeleti szobába, Niall-nek pedig megmondta legközelebb hotelnek a címét. Rettegve vártam, hogy megérkezzen Liam. Az ablakban álltam, s úgy figyeltem, bár ezt tíz perc után meguntam. Lementem a nappaliba, ahol leültem Dani mellé.
Egy hangos duda szó, amire Danielle felugrott, majd kinézett az ablakon.
-Megérkezett!-mondta egy reménnyel teli mosollyal.